Az Origo híradása alapján bátran állítható, hogy ma Strasbourgban, az európai unió széles nyilvánossága előtt a magyar miniszterelnök mondott egy sor marhaságot. Sikerült például a következő, látványos logikai bukfencet is nyílt színen abszolválnia: „Nem láttam még olyan pártfinanszírozási botrányt, mint az Európai Bizottság és az Altus Zrt. közti szerződés.”

Hm... Valamint nem hallott olyan botrányos zenét, mint a macskajaj, illetve nem olvasott olyan fércművet, mint a spárgaleves. A látszólag logikusan felépített mondat itt, Európában nem érthető – túlságosan magyarul van. Persze Orbán rögtön meg is magyarázta, mondván hogy „a magyar egy direkt nyelv, ezért is van, hogy az illiberális demokrácia más nyelven borzalmasnak tűnik, magyarul viszont teljesen normális kifejezés”. Ami annyit tesz, hogy „Nem, nem, soha!” (valakinek még rémlik?), mi, magyarok, juszt sem beszélünk úgy, hogy Európa is megértse! Záhonytól pár kilométerre már senki sem érti, mire utal az Európai Bizottságot emlegető, fenti szövegtorzó. Nem is kell, hogy értsék, hiszen a benne kódolt két üzenet, a „Brüsszel nekünk nem diktál” és a „Gyurcsány takarodj!” a magyaroknak szól.

Úgy tűnik, a magyar miniszterelnök figyelmen kívül hagyta, hogy Strasbourgban, az Európai Parlamentben beszél. Ott, ahol a Brüsszellel szemben ágáló, rebellis romantika értelmezhetetlen, az Altus Zrt. tulajdonosi hátterének ismertsége pedig a nullához közelít. Hozzá kell tennem, a két „mélymagyar” üzenet otthon is csak a tábor szélsőségesen elkötelezett felének mond még valamit – viszont a többieket nem kell meggyőzni... Azok csak mennek szófogadóan a maguk szabott vonalán, mint a nyomtató ló, lehorgasztott fejjel és szemellenzővel, mert ha nem látnak, talán kevésbé kell szégyenkezniük.

Eszter Lánc